MAGYAR REALIZMUS

Realista törekvések – mint az idealizmus ellenpólusa, a valóság művészi tükrözésének módszere – a művészet történetében koronként felszínre törtek. A realizmus konkrét stílusmeghatározóként a 19. században lépett fel Európában. Olyan alakításmódot jelöl, amely a valóság optikai összefüggéseit hűen adja vissza, nem tévesztve össze a lényegi motívumokat a naturalisztikus felületi elemekkel. A formai kérdések gyakran párosultak a szociális állásfoglalás igényével.

A magyar realizmus az akadémizmussal párhuzamosan, azzal szembehelyezkedve bontakozott ki, s továbbélése a következő században is nyomon követhető. Egyfelől Munkácsy Mihály kritikai élű életképeivel (Siralomház, 1869–70.; Tépéscsináló, 1871.), másfelől a főként Mészöly Gézát és Paál Lászlót jellemző őszinte természetszemlélettel indulnak el azok az ösvények, melyekre később a Szolnokon és az Alföld más városaiban dolgozó művészek lépnek, s utcává szélesítik. Ezt az utat járják csoportba nem sorolható magányosok is (Nagy István, Mednyánszky László).

Szolnok először August Pettenkofen osztrák festő tevékenységével írta be nevét a magyar művészet történetébe. Az 1901-ben alakult művésztelepen számos Munkácsy-tanítvány és -követő dolgozott. Az iskola fő képviselője és legrangosabb mestere Fényes Adolf volt.

Alföldi festőkként emlegeti a művészettörténeti irodalom azokat a művészeket, akik Munkácsy fiatalkori realizmusát újraélesztve és továbbfejlesztve dolgoztak, főként az Alföldön. Az alföldi festők nem alkottak művésztelepet. Koszta József, Tornyai János, Rudnay Gyula, Endre Béla és társaik festészetében közös a szellemi rokonság, művészetük szociális indítéka, de festői formanyelvük nagyon is különböző.

Gyűjteményünk a magyar realizmus legnagyobb egyéniségeinek kitűnő műveivel büszkélkedhet.

Parasztfej Úton Kukoricás Asztalos Szolnoki táj Szolnoki utca (fekete sertésekkel) Női akt Katonai tábor Öreg csavargó Balaton-part Akarattyánál Fürdőház a Balatonon Parasztember korsókkal Szántódi átkelés Tájkép várrommal Erdei út (Fontainebleau-i erdő) Erdő széle Erdő széle (Borús táj) Napsütés az erdőben Fekvő nő Ló Lovas Tájkép kanyargós úttal Juss (kompozíciós vázlat) Női fej Őszutó