Egry József

Badacsony

KÉSZÍTÉS IDEJE:1930 körül ANYAG, TECHNIKA: olaj, karton
MÉRET: 77x60 cmLELTÁRI SZÁM:P.77.93.
TEMATIKA: tájkép
A világháború viharai, melyek során Egry egész életét végigkísérő betegséget szerzett, majd pedig az új reményt adó Tanácsköztársaság bukása súlyos világnézeti válságot idézett elő a festő munkásságában. A Balaton mellé költözött, s ettől kezdve haláláig a „magyar tenger” lett művészetének ihletője. Itt alakította ki sajátos formanyelvét, amely az expresszionizmus lélek-kivetülését és az impresszionizmus fényfestését éppúgy feltételezi, mint a kubizmus téranalízisét, miközben egyikkel sem azonos.
A Balaton Egry számára több volt mint táj: szimbólum – ember és környezet harmonikus eggyéválásának színtere, vagy a másik pólus, a lélek vívódásának csatatere. A balatoni korszak első szakaszának indulatisága után a természet előtti alázat kifejeződése kerül előtérbe. E művek közé tartozik „Badacsony” című képünk, amely a megtalált harmónia látomása. Mindent felbont, átitat, absztrahál a fény. A színek és a körvonalak beleolvadnak az atmoszférába, csak néhány vonal jelzi a kompozíció fő elemeit, az eget, vizet, földet, s a fenséges látvány előtt hódoló, azzal eggyéváló parányi embert.

Magyar képzőművészet a két világháború között
Vissza...