Szentgyörgyi István

Nő teknősbékával (Akt)

KÉSZÍTÉS IDEJE: ANYAG, TECHNIKA: bronz
MÉRET: m: 30 cmLELTÁRI SZÁM:P.77.590.
TEMATIKA: akt
Megismerkedve kora művészeti törekvéseivel végül is az akadémista klasszicizmus kerítette végleg a hatalmába Szentgyörgyi Istvánt. A két világháború között alkotó művészek szinte valamennyien követték ezt az irányt, különösen, ha az emberi test szépségének himnuszát énekelték. Az esztétikus női aktok hivatottak voltak egyrészt a művész tehetségének bemutatására, másrészt a közönség nagyrabecsülésének kiérdemlésére.
A guggolva kuporgó nők mindig szemérmesebbek álló társaiknál. Ez a térdeplésszerű helyzet egy, az ókorból ismert Aphroditéknál alkalmazott kompozíciós beállás, amit a reneszánszban is alkalmaztak, s amelynek megvan hazai előképe is Ferenczy István művészetében. Szentgyörgyi saját kedve szerint módosít az alaphelyzeten, s közben egy finom szentimentalizmust is kölcsönöz a műnek. A szobor erénye a kagylószerű zártság, és az érdekes sziluetthatás. Ami igazán figyelemre méltó, az a téri dimenzió művészi kihasználása, a test teljes körkörös nézetre való felépítettsége.

Magyar képzőművészet a két világháború között
Vissza...