Mednyánszky László

Katonai tábor

KÉSZÍTÉS IDEJE:1914-1918 között ANYAG, TECHNIKA: olaj, karton
MÉRET: 70,5x100 cmLELTÁRI SZÁM:P.77.266.
TEMATIKA: tájkép
A 60 év fölötti művész önként részt vett az első világháborúban. Kalandos úton, repülővel eljutott Galíciába, s hosszasan időzött a Dolomitokban is. Képünk minden bizonnyal a mediterráneum behavazott látványát nyújtja a Monarchia szürke uniformisát viselő katonákkal. A művész munkamódszerének megfelelően a kis, barna kartonpapírra készített vázlat képi feldolgozására a puritán bécsi, pesti vagy éppen a budai műteremben kerülhetett sor.
Mint a Mednyánszky-oeuvre esetében oly sokszor, e képpel kapcsolatban is felvetődött az eredetiségben való kételkedés. A gyanú okát az épület sematikus megjelenítésében, s a művészre ugyancsak nem jellemző módon megoldott égboltban találtuk. Ám lehet, hogy a kételyt csak egy régi, elhibázott restaurátori beavatkozás váltja ki. Ezt támasztja alá, hogy a Magyar Nemzeti Galériában 2003–2004-ben megrendezett emlékkiállítás rajzai között ott volt képünk vázlata is („Pihenő”, kat. szám: 426.).
A művészi kvalitásra jól ráérző Végvári Lajos így mutatta be a festői életműben oly jelentős helyet betöltő alkotást: „A nyugtalan életű és különc természetű arisztokrata egyike a magyar festészet legrejtelmesebb alkotóinak. Budapesten és Párizsban végezte tanulmányait, hosszabb ideig tartózkodott a barbizoni művésztelepen. Gyakorta megfordult szülőhelyén, Beczkó várában, majd felváltva Budapesten, Bécsben és Párizsban élt. Sejtelmes tájképein a barbizoni festők realizmusát az expresszionizmus elsajátításával hangulatban gazdag belső látomások kifejezésére formálta. A nagy orosz íróhoz, Tolsztojhoz hasonlóan bűntudatból fakadó részvét élt benne a társadalom perifériájára került emberek iránt. Gyakran festett csavargókat, munkanélkülieket, a fennálló társadalmi rend ellen lázadókat. Önként részt vett az első világháborúban, először Szerbiában, majd az olasz fronton. Háborús tárgyú festményei megrázó tiltakozások az értelmetlen pusztítás, a megismételhetetlen személyes élet kioltása ellen.
A gazdag életmű további nyolc alkotását is megszerezte Petró Sándor. Többek között az „Öreg csavargó”-téma egy variánsát, ami ugyancsak védett, és a „Naplemente”(„Vízparti táj”) című képet.
(G. G.)

Magyar realizmus
Vissza...