Ismeretlen 18. századi mester

Fehérlovas huszár

KÉSZÍTÉS IDEJE:18. század ANYAG, TECHNIKA: olaj, vászon
MÉRET: 43x55 cmLELTÁRI SZÁM:74.108.
TEMATIKA: történeti téma, militária
Ló és lovasa az ókori rómaiaktól kezdve örök témája az egyetemes képzőművészetnek. A lóban egyszerre látunk zabolátlan őserőt és büszke szépséget. A hátán ülő vezér a hatalom megtestesítője. A szobrászatban korán felbukkanó téma a festészetben csak később állandósult.
A tettrekészséget szimbolizáló, ágaskodó lovon ülő katonaportré típusa a 18. század folyamán alakult ki, és 1800-ban festett, híressé vált példájától (David: Bonaparte átkel az Alpokon) ösztönözve számos, hasonló kompozíció született a következő században is. Simon Meister „Blücher marsall lovon” (1823, Potsdam, Neues Palais), Alconiere Tivadar „Széchenyi István a Vaskapunál” (1831 vagy 1837, MNG), Borsos József „Huszár” (1849, Hadtörténeti Múzeum) című művei provinciális ízű katonaportrénk típusát éltetik tovább. 1848 után a hivatalos körök már nem szívesen láttak magyar katonát sem festményen, sem rajzon, s ez a körülmény a műfaj virágzásának is véget vetett.

Festészet Magyarországon a reformeszmék kibontakozása előtt
Vissza...